Sok minden. Auster, csillagászat.

Mostanában sok minden kavarog a fejemben.
Elkezdtem beleásni magam Paul Auster műveibe. Két kötetet, majd két kisregényt elolvastam a New York trilógiából. A személyiségét végig nagyon közelinek éreztem magamhoz.
Egyes részeknél úgy láttam szándékosan visszafogja magát az író, és nem fejti ki a cselekményt teljes mértékben, ettől kialakult bennem egy hiány állapot. Mivel ez többször visszatér, így egyfajta frusztráló hullámzás érzetét kelti bennem az olvasásuk.
Nagyra becsülöm műveltségét, melyet bátorságával, szorgalmával szerzett meg, részben párizsi évei alatt. Kevés író van akit újra és újra előveszek, és az ismétlések során is rá tudok csodálkozni soraira, ő ilyen. Írógéppel ír, de fent van Facebookon, micsoda ellentmondás!
Újabb regényeit még nem ismerem, így biztos vagyok benne kapcsolatom vele tartós lesz.
Kezembe került közben néhány csillagászati könyv, ebből kettő rendkívül izgalmasnak ígérkezett. Félre is tettem átmenetileg a többi olvasmányt.
Az "Egyedül vagyunk!" olvasása közben arra gondoltam, de jót fognak ezen a könyvön röhögni 100 év múlva, pedig remek írásról van szó, ami már szinte túlzottan közérthető, de szakmailag alapos. A "Galaxisok könyve" még várat magára.
Közben elkezdtem emberileg tudatosan építketkezni, de erről inkább máskor.